Legyen szó műsorvezetőkről, kívzjátékosokról vagy reality-szereplőkről, mindenkinek, aki a tévében akarja viszontlátni magát, át kell esnie egy castingon. A casting-felhívásra jelentkezők egy lakossági szereplőválogatáson esnek át, aminek sokszor különösebb tétje nincs. A zárt casting már más tészta, oda a szerkesztők és az asszisztenseik által közösségi oldalakon vagy ismeretségi körökből levadászott embereiket hívják, akik már sokkal nagyobb eséllyel lehetnek a műsor szereplői (van olyan magyar reality, amelyben csak egyetlen játékos jutott be nyílt casting során).

A szereplőválogatás többfordulós: a jelentkező az első körben csak beszélget a casting-felelősökkel, majd ha elnyerte a tetszésüket, mehet a második körbe, ahol már feladatokat is teljesítenie kell. Minél több körbe jut be, annál jobb képet kap róla a produkció, s annál nagyobb esélye lesz a tévés szereplésre. Ezt az amerikai Big Brother egyik utolsó fordulóba jutott jelentkezője nagyon jól tudja, aki a Realityblurred.com-nak mesélt tapasztalatairól.

Az amerikai Big Brother lakóit Los Angeles-ben, egy 40-60 fős végső fordulóból választják ki, ami két hétig is eltarthat. Az első napon IQ-tesztet és személyiségi tesztet íratnak velük. A személyiségi teszt három részes: van egy egyórás teszt több válaszlehetőséggel, és két rövidebb, 15-30 perces kérdéssor. Néhány kérdés azt feszegeti, hogy volt-e már a jelentkezőnek öngyilkossággal kapcsolatos gondolata, mit tennének, ha kiderülne a nővérükről, hogy leszbikus, vagy mit gondolnának, ha az anyjuk egy gyilkos lenne. So much fun.

A második napon zajlanak az első interjúk: minél hosszabb, annál jobb. Ilyenkor jelen van a casting producer, az executive producerek, néhány operatőr és gyakornok, illetve vannak, akiknek csak az a feladata, hogy tévén keresztül nézzék, vajon képernyőbarát-e az aktuális jelentkező. Ezután jönnek az orvosok és a pszichológusok.

A jelentkezőket egy hotelben szállásolják el, ahol meg van szabva, hogy mikor reggelizhetnek, ebédelhetnek, vacsorázhatnak, használhatják a hotel medencéjét és konditermét. Minden egyes tevékenység legfeljebb 45 percig tarthat, kivéve az egy órás kondihasználat és az ebéd, hiszen azt szobaszervizzel oldják meg. Ha a producerek éppen akkor találják ki, hogy találkoznának egy jelölttel, amikor az éppen a grillcsirkét tolná a szájába, akkor nincs mese, mennie kell, s utána már nem tud új időpontot szerezni a grillcsirkének. A hotelszobában egyébként azt csinálnak, amit a körülményekhez képest megengedhetnek maguknak: tévét nézhetnek, internetezhetnek és telefonálhatnak is, bár senkinek sem árulhatják el, hogy hol vannak. A produkciótól 50 dollárt kapnak naponta, amiből a kajájukat kell fizetniük, de a saját pénzükön ihatnak a bárban is. Este bezárják őket a hotelszobába, s ha valaki kizárja magát, a hotel dolgozói nem segíthetnek neki, a produkció munkatársai oldják majd meg a problémát.

Követelmény, hogy az utolsó fordulóba jutottaknak már látniuk kellett legalább egy teljes Big Brother-évadot és a producerek hallani akarják, hogy milyen stratégiát alkalmaznának a játék megnyerésére. A produkció nyilván drámát akar, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy kiderítse, a jelentkező milyen típusú emberekkel nem jön ki. A külső is nagyon fontos az amerikai Big Brother esetében, a produkció imádja az all-american szőke barbikat és izmos srácokat, ezért azt javasolja mindenkinek, hogy a castingra újonnan vásárolt ruhákban jöjjön, amik hűen tükrözik az egyéniségüket, illetve jó, ha a testük is strandkompatibilis. 

A casting egy hihetetlenül izgalmas folyamat mind a jelentkezőnek, mind pedig a produkciónak. Évekkel ezelőtt engem is behívtak egy reality-szereplőválogatásra, ahol egy fenomenális 40 percet beszélgettem a casting-felelősökkel. Sorra büfögtem a one-linereket, jóízűen vitatkoztam velük és megsúgtam nekik, hogy nem volt még a fősuli olyan régen ahhoz, hogy elfelejtsem, mit is jelent egy házibuli egy majdnem leégett konyhával, egy késsel, egy azt megelőző Tesco-s randalírozással és persze sok-sok vodkával. Amikor a meghallgatás végén már kezdtek egy bizonyos karakterbe terelni és sejtettem, milyen editet kapnék, tudtam, hogy jó úton haladok, de sajnos nem tartottak második fordulót, a reality nem indult el. Mindenesetre akkor megfogadtam, hogy ha lesz olyan műsor Magyarországon, amiben részt vennék, akkor mindenképpen jelezni fogom, hogy élek vagy nem utasítom el a produkció toborzóinak közeledését.